Dalszövegek 4


(31) Engedj el


Van akit féltened már nem kell,
soha nem kell már,
de néha érzem mégis ez kell,
mert a szívem fáj.

Engedj el,vagy égess él
altass el vagy ébressz fel,
Engedj el,vagy égess él
ébressz fel,vagy altass el.

Én értem sírni többé nem kell,
soha nem kell már,
de néha érzem mégis ez kell
hogy van ki énrám vár.

Engedj el,vagy égess él
ébressz fel,vagy altass el.
Engedj el,vagy égess él
ébressz fel,vagy altass el.

Engedj el,vagy égess él
altass el vagy ébressz fel,
Engedj el,vagy égess él
ébressz fel,vagy altass el.

Engedj el,vagy égess él
altass el vagy ébressz fel,
Engedj el,vagy égess él
ébressz fel,vagy altass el.


(32) Engem csak szeretni kell


Szerelem, ami kell, ami hiányzik nagyon
Keresem, mitől könnyű lesz az élet
Volt rég, van még, én erről álmodom
Az kell, én semmi mást sem kérek

Engem csak szeretni kell, ha egyszer velem leszel,
Ne gondolj másra, csak az éjszakára
Engem csak szeretni kell, hidd el, más nem érdekel,
Ne gondolj másra, csak az éjszakára

Szerelem, ami kell, vele mindent megtehetsz
Keresem, mitől könnyebb lesz az élet
Volt rég, van még, én erről álmodom
Az kell, én semmi mást sem kérek

Engem csak szeretni kell... 2x + 2x


(33) Értem ne sírjatok


Szomorú napokon gondolj néha még rám,
Azon túl is, ha nem hiányzom már.
Aki sír, szomorú, könnye hullhat énrám,
Milyen ott, ahol ébren alszom én.

Értem ne sírjatok már,
Énrám ne várjatok már.
Értem ne sírjatok már,
A szívem úgy fáj.

Értem ne sírjatok már,
Énrám ne várjatok már.
S, ha álmod mégis erre jár,
Majd elszáll.

Szomorú napokon gondolj néha még rám,
Ki a gyermeked kézenfogva vársz.
Velem ébredsz, de hajnalban újra nem látsz,
Nem adod fel, és mindig visszavársz.

Értem ne sírjatok már,
Énrám ne várjatok már.
Értem ne sírjatok már,
A szívem úgy fáj.

Értem ne sírjatok már,
Énrám ne várjatok már.
S, ha álmod mégis erre jár,
Majd elszáll.

Egyszer majd megnyugszol tudom,
És felszárad a könny az arcodon.
És majd élsz oly szépen,
Nélkülem, ott lent a fényben.

Értem ne sírjatok már,
Énrám ne várjatok már.
Én itt őrizlek, ne félj,
És a karácsony éj.


(34) Fehér galamb


Csupa napfény fenn a hegycsúcs.
Fut az éjjel messze jár.
Mintha széllel szárnyon vinne,
felemel a napsugár.

Szénaillat vár a réten,
sokszor arra járok én.
Fehér galamb száll a réten,
aranyeső hull kőrém.

refrén:
Una Paloma Blanca
fel-fel az egekig száll.
Una Paloma Blanca
boldog, mert itt van a nyár.
Hát gyere velem, a szerelem vár.

Sokszor voltam már a vesztes.
Fogva tartott száz bilincs.
De ma végre rád találtam,
és most semmi gondom nincs.

refrén :

Hát gyere velem, a szerelem vár. 


(35) Rám a szívem vigyáz


A csókod elvesztettem,
A tegnap sincs meg már.
Az érintésed megkövül,
Az emlék most is fáj.
Az estét oly rossz várni,
A magány túl nehéz.
A vágy úgy ég még bennem,
Úgy sír bennem, hogy hozzám érj.

Már elmúlt régen, de még most is fáj,
Mert fel kellett ébrednem, hogy mégis elhagytál.


Én még ma sem értem,
Mért volt ó, ez így?
Kinek jó a rossz, a szenvedés?
Kinek jó a gyötrő kín?
Talán volt sok-sok hibám,
Most sírok az álmokért,
Hisz elhagyott az Istenem, ő sincs már velem,
Másra vár.

Már elmúlt régen, de még most is fáj,
Mert fel kellett ébrednem, hogy mégis elhagytál.

Megérint egy emlék, újra lelkemhez ér,
Hol a fájdalmam hagytam,
Most is ott ég benn a láng,
Rám a szívem vigyáz.

Ha majd egyszer te is érzed,
Kell a vágy, a szerelem,
Akkor ne mondd azt, hogy nem volt sehol,
Hisz te hozzám tartozol!


Már elmúlt régen, de még most is fáj,
Mert fel kellett ébrednem, mégis elhagytál.


Megérint egy emlék, újra lelkemhez ér,
Hol a fájdalmam hagytam,
Most is ott ég benn a láng,
Rám a szívem vigyáz!

A szívem vigyáz,
A szívem vigyáz,

Hol a fájdalmam hagytam, most is ott él benn a láng.

Rám a szívem vigyáz.


(36) Még nem veszíthetek

1. Mindent elfelejtek már, elfáradtam rég,
Lassan elmúlt a láng, úgy félek én.
Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó.
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.

R. Még nem veszíthetek! Még nem! Én élni akarok.
Adj időt nekem! Ó, Ég! Szólj, hogy még várjon!
Add vissza nekem! Ő kell! Még látni akarom!
Még nem búcsúztam el, még nem! Úgy fáj, nagyon.

2. Érzem elborít a láz, sírni szeretnék,
Olyan rég várok rád, de te nem jössz. Miért?
Mindent megpróbáltam már, hogy elfelejtselek,
Olyan forró a vágy, hogyan éljek nélküled?

R.

Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó,
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése